Tojást tojó rénszarvasok

Kedves családunk és barátaink! 

Immáron 10 napja, hogy megérkeztünk a méltán neves svéd metropolisba, Karlskronába. 

Az időjárás kellemes, télutó érzetét idézi, ha süt a nap, akkor mondhatni, hogy konkrétan pulcsis az idő. Ennek én duplán örülök, ugyanis a télikabát kihozatalának az ügyében végülis negatív döntést hoztam, és így mínusz tíz fok esetén bizonyára befagyna a fenekem. Így viszont nem fenyeget ez a veszély, és ha minden jól alakul, akkor itt is már csak egyre jobb idő lesz, lassan tavaszodik. 

A bőröndből egyébként ezúttal nem csak a téli kabát maradt ki, bár azt azért el kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem válik a pakolási művészetünk szégyenére, sőt, mondhatjuk, hogy csodát tettünk ezen a téren! Ugyanis előzetes terveink szerint szerettünk volna pluszban, a két bőröndön felül, még egy közepes méretű dobozt is magunk után küldeni, azon célból, hogy biztosítani tudjuk azokat az apróságokat, amiket egy-két hónap alatt még nem biztos, fél év alatt azonban már biztosan hiányol az ember. Végül erre nem lett szükség. A bőröndök súlya is stabil fél kilogrammal a megengedett érték alatt tudott maradni (egy verseny előtt bizonyára nem engednének senkit annyiszor mérlegelni, mint ahányszor mi erre beneveztük otthon, indulás előtt a két bőröndöt :)). A téli, tavaszi és nyári ruhákon, cipőkön valamint két pokrócon kívül, amit még sikerült magunkkal hozni, hogy csak az elektronikai termékekre szorítkozzak:

- 2 db laptop, töltővel együtt 

- 2 db hűtő készülék a laptopokhoz

- 3 db telefon (töltővel együtt)

- 1 db tablet 

- 2 db külső winchester

- 1 db ebook olvasó

- 1 db Xbox készülék, az adapterével, a hozzá tartozó kamerával, és joystickkel együtt

- 1 db fényképezőgép táskával, több akkuval és kiegészítővel

- 1 db kamera 

- 1 db chromecast készülék, amivel a tv-re lehet továbbítani a videókat a számítógépről

- és a vezetékek végeláthatatlan arzenálja

Lassan nyithatnánk egy elekrtonikai szaküzletet. :D Bizony, a modern kor gyermekei vagyunk, a komforthoz nekünk már a széles sávú internet és a wifi elengedhetetlen. 

Helymegtakarításban én lettem a győztes, ugyanis a pakolás vége felé otthon tudtuk hagyni a konyhai felszereléseknek legalább a felét, és egyetlen egy (!) darab könyvet sem pakoltam be, legalábbis papír formában nem (az ebook olvasóra több tízezer oldalt feltöltöttem, biztos, ami biztos), és Pepét is lebeszéltem róla, hogy még egy tabletet magunkkal hozzunk. :)

Megérkezve, az első héten végigjártuk az ismerős boltokat, és mindegyik a helyén van még szerencsére. A halas bácsi nem csak hogy megismer engem, hanem arra is emlékszik, hogy fixen 1 kg lazacot vásárolok majdnem minden héten, mert ahogy meglátott, már szelte is fel a halat kérés nélkül. Bizonyára így eggyel töb lazacot fog horgászni egy ideig, mielőtt elindulna Karlskronába szerda hajnalban. 

Meglepetésként kaptam magam mellé az itt tartózkodásunk idejére egy rég vágyott társat is, egy gyönyörű szép orchideát. Bár az elválás pallosa folyton leng a fejünk felett, de megpróbálom ebben a fél évben inkább kiélvezni a szépségét és aztán elajándékozzuk majd az apartmanban dolgozó lányoknak. Mivel ezúttal a napfényes oldalon kaptunk apartmant, nem csak én, hanem ő is kivirágzott és pár nap alatt máris kinyílt rajta 3 plusz új virág. Pepe mondta, hogy vegyek hozzá virágföldet, mert elég lazán van a cserépben ő úgy látja (válaszomra, hogy az nem is virágföld, láttam az értetlen kétségbeesést az arcán), és locsoljam meg minden nap. Na szóval elég az hozzá, hogy ezek után inkább eltiltottam a virág gondozásától. :)

A kulinaritás terén is tettem egy újabb csodás felfedezést: a hotdog készítés lehetségességének áldásos mivoltáról. Találtam ugyanis a boltban finom roppanós virslit, hotdog kiflit és kifejezetten hotdogba való, dobozos pirított hagymát. Lassan nincs számunkra lehetetlen... Ha sikerül kitalálnom, hogy a két főzőlapot hogyan lehet sütőként felhasználni, akkor szabadalmaztatom az ötletet és letelepedünk itt Svédországban. :D Viccet félretéve nagyjából mindent lehet itt kapni, amit otthon is, a piaci rést egyedül a túró (és ezátlal a túrórudi) képezheti, na és persze a lángos. 

Pepe kollégája átküldött egy oldalt, ahol több száz érdekes tanfolyam volt feltüntetve, némelyik itt helyben, Karlskronában, hátha érdekel valamelyik. Nem kizárt, hogy van köztük angol nyelvű is, de mivel a leírásuk svédül volt, így ezt nem sikerült megtalálni. Szóval arra jutottam, hogy kezdem egy svéd tanfolyammal, ha pedig az megvolt és már folyékonyan beszélek svédül, akkor a lehetőségek végtelen tárháza nyílik meg előtem. :)

A húsvétot úgy látom, hogy itt is hasonlóképpen ünneplik, mint otthon, legalábbis erre enged következtetni a főutca fáiról lecsüngő óriási, világító tojások garmadája (gyanítom, hogy itt nem tyúk vagy nyúl, sokkal inkább rénszarvas tojja őket), és a négy napos ünnep péntektől-hétfőig. Mi már alig várjuk, de gondolom ezzel ti sem vagytok másként. 

Hát egyelőre azt hiszem ennyi mesélnivalóm volt számotokra, így teltek tehát a kezdeti napjaink itt, eme skandináv ország déli csücskében, a Balti-tengertől körülölelt lankás, kicsiny kagylóként elterülő szigeten. Azonban ahogy rohan az idő, úgy a fentmaradó (már csak) 170 (de ki számoja?!) nap alatt születő újabb mesélnivalóinkról is ígérem, hogy majd újfent beszámolok nektek. 

A húsvéti nyúl legyen veletek addig is!